Valamikor nyár végén, a Guardian virtuális hasábjain figyeltem fel a Dior kiállításra és azonnal tudtam, hogy kötelező megnézni!
Fotó:Musée des Arts Décoratifs
Nagymestere vagyok a burjánzó jelzős szerkezeteknek és ha lelkesedem valamiért nem tántoríthat el semmi, hogy ódákat zengjek róla, most mégis nehezen találom a szavakat.
Tervezőként, divatrajongóként, múzeum és kiállítás őrültként életem egyik legnagyobb élményén vagyok túl.
3 órás várakozás után végre sikerült bejutnom a Dior-ház 70. évfordulóját ünneplő, gigantikus kiállításra és vastagon aláhúzom, hogy nagyon megérte várni.
Nemcsak a bemutatott ruhák lenyűgöző látványa miatt volt frenetikus az élmény, hanem a kiállítás páratlan felépítését tekintve is. Úgy vezetnek minket végig Dior életén, hogy a különböző életszakaszokban rejlő inspiráló témákat a ruhák mellé “állítják”, így mindenki érzékelheti milyen momentumokból nyert ihletet a művész. Utazunk térben és időben, miközben szó szerint bejárjuk a Dior-ház kicsinyített mását. A bejáratnál egyből az Avenue Montaigne 30. alatt találjuk magunkat, ahol 1946 decemberében debültált a tervező első saját kollekciójával.
Christian Dior a Normand partok mentén fekvő Granvilleben született 1905-ben egy vagyonos vállalkozó család sarjaként. A nyugodt környezet, az elszigetelt világ jó terep volt A kreativitás szabadon eresztésére
INSPIRÁCIÓ 1:
A óriás ház púderes vakolata kontrasztban a szürke tetővel és ereszcsatornákkal beégett a tervező gondolataiba, így lett a szürke- rózsaszín színpár a Dior-ház meghatározó, mindig visszatérő árnyalata
Édesapja diplomata pályát szánt fiának, így Christian mérnöki aspirációit hamar elsöpörte a családfő. Ennek ellenére neves divatházaknak árulta skiccjeit zsebpénzért cserébe, majd az iskola befejezése után megnyitotta saját galériáját a kubizmus, illetve szürrealizmus meghatározó művészeinek alkotásaival. Dior zsenialitása egyértelmű. Az akkor már ismertebb nevekkel vonzotta a nagyközönséget, többek között Picasso, Braque, Miró vagy éppen Matisse alkotásaival, és ebből támogatta a feltörekvő nemzedéket, beleértve például Salvador Dalít.
Igazi innovátor volt, akinek piszkosul jó szeme volt a művészethez (is).
INSPIRÁCIÓ 2:
Nemcsak maga Christian Dior, hanem a Dior-ház őt követő tervezői is sokat merítettek kedvenc festőik alkotásaiból. Ezt természetesen mi is megcsodálhatjuk testközelből, így szinte kézzel fogható, hogy "honnan jött" az ötlet.
New Look
Ahogy belépünk az első terembe egy fukszia ruhába botlunk. Türkizzöldbe hajló öv töri meg az intenzív színt és hangsúlyozza a derékvonalat. A szoknya könnyedén libben, a szabás tökéletes, 100% nőiesség. Bár a látvány korántsem annyira impresszív, mint ami ezután jön, mégis ez a legfontosabb darab az életműben. A "new look", ami a tervező első kollekciójának világhírű jelzőjévé vált.
A világháború szűkös és sötét évei után Dior életet lehelt a divatba, visszahozta Párizsba a fényt és a csillogást, lefújta a port az addig eltakart nőiességről és egy új formavilággal, egészen XVI. Lajosig visszanyúló fazonokkal kápráztatta el a megújulásra éhes közönséget. A virágok ihlette első kollekció melynek Dior a "Corolla" nevet adta (színes, feltűnő sziromlevelek összessége), tele volt libbenő szoknyákkal, balerinákra emlékeztetú bájjal.
"It's quite a revolution, dear Christian! Your dresses have such a new look!" mondta Carmel Snow, az amerikai Harper's Bazaar akkori főszerkesztője.
Fontos tudni, hogy támadták is Diort a pazarló ruhaköltemények miatt, és feministák mozgalmak tüntetést is szerveztek a ruhák "ellen", mivel az addigra kivívott függetlenségük korlátozásaként élték meg a fűzőket és hosszú szoknyákat. Valahol teljesen érthető, engem mégis lenyűgöztek a nagyestélyik.
Ebben a pillanatban egy hosszú, szín szerint rendezett folyosóhoz érünk, ahol az előző 70 év tervezőinek alkotásai, kiegészítőkkel összepárosítva sorakoznak előttünk. Káprázatos.
Az anyagok végtelen tárháza és azok mesteri használata jellemzi ezt a folyosót (is), illetve mondjuk úgy, hogy itt tudjuk leginkább szemügyre venni a részleteket. Kalapok, fejdíszek, táskák, ékszerek és persze cipellők. Bőrök, toll, selyem, szőr, hímzés, gyöngyök és még csak az elején járunk.
Ő volt az első tervező, aki felismerte a “szettekben” rejlő erőt és kiegészítő tervezőkkel karöltve, Dior márkanév alatt, teljes outfitet kínált vásárlóinak. Természetesen emiatt is támadták, és az haute couture imázsának megcsorbításával vádolták. Persze lassan minden divatház rájött, hogy ez a jövő, és elindultak a Monsieur Dior által kitaposott úton.
A folyósendszer végén, mondjuk úgy, hogy egy átvezető szakaszon a Dior-házhoz köthető ikonikus fotósok és sminkesek munkáit, illetve az ezeket felvonultató magazinok címlapjait csodálhatjuk meg. Eztután egy rövid filmvetítésre invitálnak minket, ahol az összes emlékezetes Dior reklámfilmet végignézhetjük az előző évtizedekből. Imádnivaló retro hangulat lett úrrá rajtam...
A rövid pihenő szakasz után következik "A" szalon. Vagyis a korabeli Dior szalon részletei, ahol többek között Rita Hayworth is próbált.
Virágos mesevilág
"After women, flowers are the most lovely things God has given to world" Dior
Inspiráció 3
Szintén gyerekkori emlékekből, az óriás kertjükben töltött pillanatokból táplálkozva, illetve a virágok iránti rajongását kiélve tervezte meg a "virág nőt" (flower woman), ami ahogy már említettem, a későbbiekben New Look néven lett ismert. A virágok végigvonulnak a Dior-ház életén és minden tervező vissza-vissza nyúlt ehhez a motívumhoz, amit egy szürreális kertben csodálhatunk meg.
Fantasztikus, ahogy a Diort követő tervezők egymás mellett sorakoznak és könnyedén össze tudjuk hasonlítani a stílusokat. Bár mindegyik egy irányba halad és őrzi a divatház hagyományait, mindenki teljesen más.
Christian Dior 1957-ben szívrohamban elhunyt. Közvetlenül halála előtt meghagyta, hogy asszisztense az ifjú Yves Saint Laurent veheti át tőle a stafétabotot, akit a (számomra) sokkal vonalasabb Marc Bohan, majd az olasz Gianfranco Ferré, aztán a zseniális John Galliano és a minimalista Raf Simons követett. Jelenleg pedig az első női kreatív igazgató van a porondon Maria Grazia Chiuri.
Nekik egy külön részleg van berendezve, tervezőnként egy- egy szoba, végigszaladva az életükön, illetve a Dior márkanéven hagyott nyomukon. Erről csak röviden annyit, hogy YSL romatikus, Diornál is lágyabb stílusa, illetve a John Galliano elképesztően formabontó, mégis valahol viselhető ruhái állnak hozzám a legközelebb. Inspirációs táblák és könyvek, vázlatok díszítik a falakat, olyan fotósok munkáival karöltve, mint Helmut Newton. Erről egy külön cikket lehetne írni...
A világ körül
Inspiráció 4:
Egy újabb terem, egy újabb nézőpont. Különböző kúlturák és szimbólumaik mentén született Dior költemények.
Szabás
Dior vázlatait, divatrajzait elnézve látszik, hogy az egyszerű néha több. Vonalas rajzok, mögötte elképesztő szabászati tudással. Ezt mutatják be egy hófehér terem, égigérő falain sorakozó baba áradattal, amelyek fehérben viselik a Dior alapdarabokat. A mai napig kifejezetten külön szabó foglalkozik a ruhákkal (dressmaker) és a kabátokkal (taylor).
A vonalvezetés
Sokat nem lehet róla írni, ezt látni kell. A fehér szoba után egy kontrasztos feketében találjuk magunkat, természetesen fényjátákkal ingerelve továbbra is az érzékszerveinket. A tervező minden bemutató előtt sajtóanyagot adott ki, melyben az adott kollekció vezető "vonalát" bemutatta a nagyközönségnek, ez a fajta kommunikáció a médiumokkal szintén újdonságnak számított.
"My prime inspiration is the shape of the female body." Dior
A bál
És amikor már azt hiszed, hogy mindent láttál és szinte szédülsz a végtelenül részletgazdag, őrült színes élményektől, akkor megérkezel a “Dior bálba”...
A bálterem csillog a gondosan ősszeválogatott haute couture ruhák fényétől és azonnal átérzed a korabeli bálok hangulatát, a selymes anyagok susogását a táncparketten. Veled szemben négy emeleten sorakoznak a kézzel készült mesterművek, mellette 15-20 méter magas mennyezetről lógnak, tökéletesen megkomponálva az uszályos estélyik.
Hátrafordulva megpillantod a bálban táncoló, több körben elhelyezett Dior költeményeket, a terem végében pedig az Oscar gálák és filmjelenetek ikonikus darabjait.
Miközben tátott szájjal fotóztam és videóztam elindult egy fényjáték, ami szinte könnyeket csalt a szemembe. Itt minden nő úgy érezte magát, mint egy hercegkisasszony...
Tippek
A kiállítás 11:00-kor nyit. Érkezz meg 9:30-ra, így valószínűleg csak nyitásig kell várnod (jegyek elővételben elfogytak).
Öltözz fel melegen és vigyél teát, könyvet stb. a várakozáshoz. A franciák nem kapkodnak.
Csak kártyával tudtunk fizetni és azt is lassan...(összesen két kassza működött, ami a több órás várakozást tekintve nevetséges volt.)
A termekben semmi estre se siess. Nem tudhatod milyen fényjátékkal lepnek meg:).
2018. január 7-ig látogatható.
A nap zárásaként megnéztem "élőben" is a karácsonyi fényekben úszó Dior-házat...
Párizs, Avenue Montaigne 30.
Fotók: Csillag Zsuzsi/Süel