Amikor vásárlunk, általában az első dolog, amit megnézünk a kinézett darabokon, az az árcédula. Közben elgondolkodunk a következőkön:

• Fogom ezt hordani?
• Beleillik a stílusomba/gardróbomba?
• Sokáig ki fog tartani ez a darab?
• Egy év múlva trendi lesz még?

Sok minden átfut az agyunkon, de sajnos a magasabb ár legtöbbször eltántorít minket a vásárlástól, mert a fast fashion márkák hozzászoktattak minket egy olyan alacsony árkategóriához és olyan gyorsan változó trendciklusokhoz, amivel a minőségi ruhamárkák nem tudnak és sokszor nem is akarnak versenyre kelni.

Ezt az ár is tükrözi, hiszen egy maradandó ruhadarab előállításához megfelelő alapanyagok, gépek és szakemberek kellenek, akiknek az idejüket és a hozzáértésüket is bele kell kalkulálni a kifizetendő összegbe.  Nagyon nem mindegy az sem, hogy Ázsiában vagy éppen Európában készülnek a termékek, hiszen teljesen más adók, környezetre vagy éppen fizetésre vonatkozó előírások vannak érvényben.

Természetesen a fast fashion márkák nemcsak a vásárlási szokásainkon hagynak mély nyomot, hanem nagy hatással vannak a környezetre, a munkapiacra és még sok másra is. A divat és a fogyasztói szokások nagyon komplex és sokszor egymástól elválaszthatatlan témák. De, lássuk, hogy a pénzköltési szokásainkra miként hat a fast fashion.

A cost per wear (ejtsd: koszt per ver) egy nagyon jó indikátora annak, milyen darabokba éri meg befektetni hosszútávon a pénzünket. Ez a mérték a ruha árát veszi alapul és elosztja azzal, hányszor vettük fel, így megkapjuk, alkalmanként mennyibe is került.

Várható, hogy felmerül bennünk, hogy ezt miként lehet kiszámolni előre? Hiszen minél többször veszünk fel egy-egy darabot, annál alacsonyabb lesz az összeg, amit egy viselés áraként meghatározunk. Itt pontosan erről van szó! Ha felmerül bennünk ez a kérdés, akkor már rátapintottunk a lényegre. Persze teljes pontossággal sosem tudunk számolni, senki sem jövőlátó, de ha az eddig vásárolt ruhadarabjainkból indulunk ki és abból, átlagosan mennyit bírtak, már egészen kerek képet kaphatunk a témáról.

De példaként vegyünk alapul egy 10 000 Ft-os fast fashion kötött pulcsit és egy 35 000 Ft-os, fenntarthatóbb darabot, amit például a United Colors of Benettonban vagy éppen a hazai Süel márkaboltban megvásárolhatunk.

Fast fashion:

•  Ár: 10 000 Ft
•  28 x viselve (szeptembertől márciusig hetente 1x felvesszük 1 éven keresztül)
•  Ár/alkalom: 357 Ft

Ez önmagában nem lenne rossz, de azért szerintem bevallhatjuk, hogy átlagban nem vesszük fel ennyiszer
ezeket a darabokat, és még ha nem is mennek teljesen tönkre az első szezon után, a trendek
változása miatt így is, úgy is lemondunk róluk.

Fenntarthatóbb alternatíva:

•  Ár: 35 000 Ft
• 280 x viselve (szeptembertől márciusig hetente 1x felvesszük 10 éven keresztül)
• Ár/alkalom: 125 Ft

Már ebből is látni, hogy hosszú távon sokkal jobb befektetésnek bizonyul egy drágább, de tartósabb
darab, amit egyébként akár több, mint 10 évig is használhatunk.

Összességében, bár csábító, hogy hagyjuk magunkat beszívni a fast fashion ezerrel pörgő és havonta új trendekkel előrukkoló világába, ennek az a következménye, hogy ugyan alacsony árú, de egyben alacsony minőségű ruhadarabokat vásárlunk ezekben a boltokban, amiket egy-két szezon után nem csak ezért dobunk ki, mert elhasználódnak, hanem azért is, mert már nem újdonság, nem elég trendi.

Ez egy olyan körforgásba taszítja az embert, hogy ugyan egyszerre nem ad ki sok pénzt, hosszú távon a kisebb összegek felhalmozódnak, ezzel igazából többe kerül az öltözködésünk, mintha egy tartós darabba fektettünk volna nagyobb összeget az elején.

Ezzel szemben a márkák, akik minőségibb darabokat gyártanak, magasabb árkategóriába tartoznak, azt szorgalmazzák, hogy a ruháinkat befektetésként kezeljük. Vegyünk kevesebbet, de tartósabbat.

Most például jó példa erre Gigi Hadid új márkája, a Guest In Residence, ami a saját bevallása szerint is luxuscikkeket árul, de a cél nem az, hogy évente 10 pulcsit megvetessenek egy személlyel, hanem hogy időtálló darabokba fektessünk, amiket aztán továbbadhatunk a gyerekeinknek. Ezek általánosságban az összes mindennapi ruhadarabról elmondhatóak, nyári és téli darabokról egyaránt.

A kötött ruháiról ismert Süel nagy hangsúlyt fektet a kombinálhatóságra, trans-seasonal (szezonokon átívelő, több szezonban hordható) darabok tervezésére, amiket így még többször viselhetünk, de ők maguk szerveznek "használt Süel" vásárt is a vásárlóiknak.  

Vessünk még egy pillantást az ár/alkalom egyik extrém példájára is: alkalmi viselet. Persze ennek is több formája van, hiszen hacsak a munkánkból adódóan nincs szükségünk több alkalommal is koktél- vagy báliruhákra, esélyes, hogy nem fogjuk kihasználni ezeket a ruhadarabokat, így az ár/alkalom meglehetősen magas marad. Ebben az esetben mit tehetünk, hogy anyagilag jobban kijöjjünk az egészből? Meglepő módon, a mindennapi ruhákkal ellentétben, nem mindig a magasabb árkategória a megoldás, de miért is?

Számításba kell venni, hogy szeretnénk-e nevesebb, tervezői ruhadarabokra költeni, hiszen vannak ugyan olyan helyzetek, ahol státusszimbólumként fontos, hogy Chanel legyen a ruhánk belsejébe írva, de ez inkább az esetek kisebbségében igaz. Ha csupán az ár/alkalmat tartjuk szem előtt, be kell vallani, hogy ha tervező nevét kiiktatjuk az egyenletből, a szimplán minőségi és a luxus, tervezői darabok nem sokban különböznek. Bár, tény, hogy a tervezői darabok hosszú távon igen értékállóak, főleg a kiegészítők, de itt nem az ár/alkalom miatt éri meg vásárolni, hanem a potenciális értéknövekedés miatt.

Akár szeretnénk tervezői darabokat viselni, akár eltekintünk ettől, mára már számos szolgáltatás van, ami lehetővé teszi, hogy kisebb nagyobb erőfeszítéssel lejjebb tornázzuk az árát egy alkalmi ruhának. Vásárlás mellett van lehetőség bérlésre is, főleg báli öltözet esetén. Azt is megtehetjük, hogy az esemény után továbbadunk az adott darabon, kihasználva az egyre sokasodó second hand és vintage ruhákra specializálódó online platformot, illetve eleve másodkézből is beszerezhetünk bármit. Nyilván számításba vehető, hogy ismerősöktől/ ismerősüknek is lehet kölcsönözni, ennek az egyetlen korlátja a méret. Azt tehát látjuk, hogy akaraterővel és türelemmel bármi megoldható, csak kis keresgélés kérdése egy tökéletes, fenntartható és kedvező ár/alkalommal rendelkező alkalmi ruha.

Ahol viszont az alkalmi és mindennapi ruhák ár/alkalom mércéi hasonlóak, az az extrém személyre szabottság. Hiszen a stílusunkból, élethelyzetünkből, munkahelyünkből, földrajzi elhelyezkedésünkből kiindulva minden egyénnek más-más darabokra lesz szüksége egy év során, így például lesz, aki minőségi farmernadrágokba vagy kabátokba fektet, lesz, aki időtálló fürdőruhákba, van, akinek viszont az estélyiken lesz a fókusz.

Az egyetlen tanács, amit ezzel kapcsolatban adhatok, hogy ha átgondoljuk, melyek a leggyakrabban
használt darabjaink, azokban fog megtérülni a minőségi darabok vásárlása, tehát ott érdemes
kezdeni a nagyobb befektetéseket.

Matus Fanni