Legújabb sorozatunkban olyan tanárokat, nevelőket, gyermek „iránytűket” mutatunk be, akik révén egy picit átjárhat minket az a szeretet, lelkesedés, kreativitás, amivel ők a gyerekek felé fordulnak. Négy nővel beszélgetünk az értelmi, érzelmi, fizikai fejlesztés fontosságáról, legyen szó bölcsis vagy iskolás korosztályról, és persze nem maradhat ki az sem, hogy miként kerültek erre a fontos pályára.
Elsőként Berg Juditot kaptuk lencsevégre, akinek nevéhez olyan nagysikerű könyvek kapcsolódnak, mint a Rumini, Maszat, Lengemesék, Az Őrzők és még sorolhatnám... de azt talán kevesen tudják, hogy magyar-angol szakos tanárként szerzett diplomát, és már egyetemistaként is helyettesítette édesanyját az általános iskolában.
„Édesanyám is pedagógus volt, magyar–orosz-lengyel majd angol szakos tanár, akit annyira szerettek a gyerekek, hogy rendszeresen feljártak hozzánk. Mindenkit ismertem. Anyukám különösen nagy gondot fordított a kicsit nehezebben kezelhető, mondjuk úgy, csellengő fiúkra, és tulajdonképpen miattuk is indította el az iskola színházszakkörét, hogy lekösse az energiáikat. A srácok szívesen jöttek, de egy színpadi verekedés érdekelte volna őket leginkább, így gyorsan írtam egy darabot Artúr király és a Kerekasztal lovagjai nyomán, a szereplőkhöz igazítva a történetet.
Egyetemistaként segítettem anyunak színdarabokat rendezni vagy éppen helyettesítettem, amikor hiányzott az óráiról. Egyszóval belenőttem ebbe az egészbe és imádtam. Lassan letettem arról, hogy világutazó vagy kalandor legyek, és szerencsére az irodalom tanárom is megerősített, hogy a tanári pályára születettem. Ennek ellenére csak az angol szakot jelöltem meg az egyetemi jelentkezési lapon. Ám ekkor az egyik osztálytársam odajött és provokálni kezdett. – Na mi van, Berg, gyáva voltál beírni a magyart? Természetesen azonnal beírtam első helyen, fel is vettek, és én azóta sem bánom, hogy így alakult.”
Első gyermeke még egyetem alatt született, így kényszerből éjszakák közepette írta meg szakdolgozatát. Lilla érkezése után olyan munkahelyet keresett, ami a bölcsivel összeegyeztethető, így napközben angoltanárként, illetve újságíróként munkálkodott. A „Hisztimeséket” is Lilla ihlette, de a történetek csak később öltöttek fizikai formát, a második gyerek, Bori születése után. A gyerekek mindig teljesen lekötötték és feltöltötték. A kézműveskedés, gyurmabirodalom gyártás, falidísz komponálás vagy éppen egy teljes betlehemi készlet elkészítése a hétköznapok része volt.
„Mindig éreztem a gyerekek rezdüléseit. Lilla elég intenzív kislány volt, de tudtam, hogy nem rosszaságból ellenkezik velem, hanem az életünk akkori zűrzavarában valamilyen kapaszkodóra van szüksége. Rájöttem, hogy ha mesélek neki egy kislányról, aki pont olyan, mint ő, akkor megnyugszik és könnyen egymásra hangolódunk. Állandóan meséltem, így nem meglepő, hogy a legjobb barátnőm és a férje gyakran fültanúi voltak a történeteimnek.
Biztattak, hogy érdemes lenne leírnom őket, mert talán másoknak is tetszenének. Mivel a barátnőm férjének volt is egy könyvkiadója, nekiláttam a munkának, és hamarosan meg is jelent a Hisztimesék.”
Mire a harmadik gyermeke is megszületett már, inkább író volt, mint tanár, de vendégoktatóként, kortárs íróként rengeteg rendhagyó irodalomórát tartott.
A kamaszként hőn áhított világutazás és kaland a meséiben és egyéb történetekben megjelenik, illetve a kihívások sem maradnak el, ha ifjusági regények komponálására kerül a sor. A legújabb Szélvésztől kergetve című, Petőfi Sándor életét bemutató, Abszolút-töri regénye egy fantasztikusan izgalmas karakterábrázolás, ahol Judit különösen figyelt arra, hogy Petőfi jó és rossz tulajdonságai, arroganciája, gyakori felcsattanásai, gyenge pontjai éppúgy megjelenjenek, mint erősségei. Egy jó pedagógus feladata „jóvá szeretni” mondta Judit. Szerető, támogató közegben fejleszteni, ahogy ő is teszi mese- és kalandvilágával, betűkre éhes kicsikkel és nagyokkal.
De arról még nem esett szó milyen csinos nőt fotóztunk, aki nem mellesleg négy gyermek anyukája. Vicces, karakán, jó humorú, lendületes, határozott, de közben nagyon kedves és szerény egyéniség kopogtatott nálunk, így még nagyobb öröm és megtiszteltetés volt őt is a szuper nők között tudni. Edittel arra hajlottunk, hogy inkább ősz típusba sorolnánk, mint télbe mert a móka és a farmzöld valami elképesztően jól mutatott rajta. Utóbbi olyan olivazöld szemeket varázsolt Juditnak, hogy csak ámultunk. A sportosabb két részes szetteket nagyon magáénak érezte, de én imádtam a Gabi ruhát is rajta. Piszok csinos volt és külön ajánlom hozzá minden farmzöld imádónak AzaryArt eozin ékszerét mert tökéletes páros.
Gálik Ági – a tüsi hajú bölcsis néni
Villanyszerelésből a gyerekekhez? Igen ilyen is van... Ágit többen is jelöltétek abban az ominózus bejegyzésben, ahol tanárnőket, bölcsis, ovis nevelőket, fejlesztőket kerestem Futár Kata kamerái elé. A mindig vidám és színes karaktert jómagam is ismertem a Süel VIP csoportból, de gyerekekkel kapcsolatos munkásságáról csak pár dolgot tudtam.
Ági két gyermekével volt szülési szabadságon, miközben bújta azokat a munkalehetőségeket, amelyek az anyasággal, illetve az ovi napirendjével összeegyeztethetőek voltak. Mivel a villamossági pálya nem volt gyermek kompatibilis, egy bölcsire esett a választása, ahol az első interjúk után azonnal kapott egy csoportot. Ennek már 25 éve és Ági azóta sem hagyta el az apró cukiságok világát.
„Azt gondoltam majd a bölcsit kell rendezgetnem, segítenem kell az ott dolgozók munkáját, ehhez képest pár interjú után csoportot ajánlottak, mert az akkori bölcsőde vezető úgy érezte imádni fognak a gyerekek. És igaza is lett. Minden lehetséges képzést igyekeztem elvégezni és először kisgyermeknevelőként, majd vezető helyettesként munkálkodtam 6 évig. Ez utóbbi pozíció viszont pár év után ráébresztett arra, hogy én gyerekekkel szeretnék lenni és nem papírokkal, így újra csoporthoz szerettem volna kerülni. 21 év után hagytam ott az első helyemet, majd a XV. Kerüeti Egyesített Bölcsődék világába cseppentem és most is itt szeretgetem a gyerekeket.”
Ági az évek alatt folyamatosan tanult. Tereptanári képesítést is szerzett, hogy oktatni tudja a hallgatókat és saját szakmai ismereteit minál hatékonyabban és eredményesebben tudja átadni az kezdő bölcsis nevelőknek.
Büszke rá, hogy sokan a „tüsi hajú nénihez” szeretnének kerülni és a tesókat is visszahozzák az elégedett szülők, arról nem beszélve, hogy az első csoportom gyerekei is hozzám járnak már.
„Amikor kezdtem még nem tudtam, de nekem találták ki ezt a szakmát. A gyerek mindig megnyugtatnak, akkor is ha éppen egyedül kell lennem 12 togyogóval, rossz napom maximum a felnőttek miatt van. A beszoktatás időszakában is a hétvégék zavarnak a legjobban, mert péntekre olyan szuperül összebarátkozunk mindenkivel, hogy nehéz őket elengedni.„
Ági szerint a bölcsis korosztály számára a nyugalom, stabilitás, érzelmi biztonság a legfontosabb és egy jó kisgyermeknevelő könnyedén megteremti azt a bizalmi közeget, amelyben a gyermek jól érzi magát.
„A gyerekekkel igyekszem mindig cuki lenni (mondja nevetve
) mindig az ő szintjükön ülök vagy guggolók és nem szeretem ha egy kupacban csoportosulunk a felnőttekkel. Ha egy szülő bizonytalan a bölcsi választásban nézzen be a csoportszobába, üljön le az udvaron és érezze meg milyen hangulat uralkodik a gyerekek körül. “
) mindig az ő szintjükön ülök vagy guggolók és nem szeretem ha egy kupacban csoportosulunk a felnőttekkel. Ha egy szülő bizonytalan a bölcsi választásban nézzen be a csoportszobába, üljön le az udvaron és érezze meg milyen hangulat uralkodik a gyerekek körül. “
Nébald Alexandra-a tornanéni
Alexandrát ti jelöltétek és a Süel fotózáson találkoztunk először. Egy csupamosoly szépség nyitott ajtót, egy négy hónapos baba társaságában. Ők voltak Alex és Alex). Online „nyomozásomból” azt már tudtam róla, hogy ő a „tornanéni” és szuper fejlesztő hírében áll, de a részletekbe csak a Showroomban avatott be.
Válogatott sportolóként a Testnevelési Egyetemen végzett, így a mozgás mindig is kulcsfontosságú volt az életében. Négyen voltak tesók és mikor három nagylány már kirepült a családi fészekből, édesanyja pedagógusként úgy döntött, hogy kihasználják a nagy ház adta lehetőségeket és családi bölcsődét nyitnak. Így született meg a Tündérvirág bölcsi és ovi, majd a Tündérvirág Mozgás Kuckó.
„Anyukámnál kezdtem el dolgozni kisgyermeknevelőként és itt vettem észre először, hogy mozgásfejlődés szempontjából mekkora különbségek vannak a gyerekek között. Ez a bölcsis időszak elképesztően fontos periódus, hiszen mire ovisok lesznek a kicsik, már futank és ugrálnak. Vagyis az alapokat ebben az időszakban kell megerősíteni vagy korrigálni. „
Megfigyelései nyomán azonnal beiratkozott egy mozgásfejlesztő, testtartás javító majd TSMT oktató képzésre és elindította saját óráit a kicsiknek. Csakhamar azon kapták magukat, hogy a Tündérvirág bölcsi különórái teltházzal dübörögtek. Ekkor Alex, édesanyja unszolására úgy döntött, hogy megnyitja, elsőként bölcsis korosztályra fókuszáló, fejlesztőközpontját, ahol már ötvözte tanulmányait és saját megfigyeléseit. Az így életre hívott módszert ma is oktatja „Izgő-mozgó mozgásfejlesztő” tanfolyamain. Ma már 0-12 éves korig járnak hozzá a gyerekek egyéni, illetve csoportos fejlesztésre.
„A legfontosabb a differenciálás nemcsak mozgás, hanem személyiség tekintetében is. Sokan azt hiszik minden gyereknek ugyanolyannak kell lennie, pedig mindenki annyira más. Van, aki egész órán fogja a kezem, van, akivel szigorúnak kell lennem és van, akinek csak időt kell hagynom a beilleszkedésre. Hiszem, hogy minden gyerekhez vezet az út és az oktatónak kell időt és energiát fordítania arra, hogy megtalálja azt. A bölcsiseknél a mozgásszeretet kell átadni és az alapmozgásokra, mozgáskoordinációra kell figyelni. Az ovisoknál már a figyelem fenntartása és a feladat tudat kialakítása is fontos. A sulisoknál már a motiválás is kihívás a fókuszban pedig a tartás és lúdtalp javítás van.”
A Tündérvirág központ hamar megtelt élettel és egy évvel ezelőtt új helyre költöztek. Most már nem három, hanem 12 óktatóval viszik a központot, ahol hamarosan a hidroterápiás foglalkozások is elindulnak. És, hogy mennyire kicsi a világ? Alex a BHRG központban tanult, annál az alapítványnál, akiket legutóbbi projektünkben támogattunk és a nagy hely, ahova a Tündérvirág központ költözött nem más, mint az én régi kedvenc jógaközpontom az Amasole óbuda. #afonalamiösszeköt mindenhova elér. :)
Méhész Ibolya- a hűséges tanár mintaszobra
Ibolya 43 éve, azaz negyvenhárom éve, tanít ugyanabban a suliban, egész pontosan a Kondor Béla Általános Iskola elképesztően lelkes tanárnénije évtizedek óta. Az iskola a Havannatelep kellős közepén fekve rengeteg olyan iskoláskorú gyerek fejlesztésében vesz részt, akiket “nehezen kezelhetőnek” cimkéznének, de Ibolya néni szíve mindenkiben meglátta a jót…na nagyjából ez volt az a pont a beszélgetésben, ahol én már sírtam.
“Méhész Ibolya vagyok. Egy igazi pedagógus családba születtem. Édesapám magyar-történelem szakos tanár volt, édesanyám tanító. Így már kis koromban iskolásat játszottam. Már ovis koromban gyakran bevitt anyukám a suliba, nyaranta pedig apukám szervezésében úttörőtáborokba jártunk. Életem legmeghatározóbb élményei voltak ezek. Ahogy ők a gyerekekhez és ehhez a pályához hozzáálltak, az determinálta a pályaválasztásomat. Nem is volt kérdés, érettségi után Tanítóképző Főiskolába mentem. Mindig olyan tanár akartam lenni, mint a szüleim. Nekem ők voltak a példaképeim. Egy igazi jó pedagógusnak sokrétű a feladata. Nem csak tanít, vagy nevel, hanem „vezeti” (paidagogosz) a tanítványait. Megmutatja az utat, ami elvezetheti a céljaihoz. Minden gyermek egy-egy sors. Ismerni kell a családi hátteret, a tanuló egyéni képességeit, hogy kinek mik az erősségei. A sikerélmény pedig szárnyakat ad a gyerekeknek.” Ezt a sikerélményt adta meg Ibolya már az első osztálynak is, aki hozzákerült. Egy tagozatnélküli osztály, tánctudásával emelkedett ki a tagozatos osztályok közül.
“A főiskola után egy vadonatúj általános iskolában helyezkedtem el, a 18. Kerületben. Ide nem elit gyerekek járnak, hanem többnyire nehéz sorsú, hátrányos helyzetű gyerekek. Kezdő tanítóként a legnehezebb osztályokat kaptam. Sok kudarc ért a tanításban, de nem adtam fel. Próbáltam közelebb kerülni a gyerekekhez. Szünetekben népdalokat énekeltünk, táncoltunk, ami nagyon felvillanyozta őket. Próbáltunk, fellépésekre készültünk, előadtunk, sikereket értünk el. Apró célokat tűztünk magunk elé ás ez végre pozitív hatással volt a tanulmányi eredményükre is. A ’90-es évek óta minden osztályommal néptáncoltam és a táncon keresztül minden területen javultak a gyerekek eredményei”:
Időközben elvégezte az ELTE gyermektánc-oktatói szakát is, 2005-ben diplomázott. Versenyekre jártak, különböző fővárosi rendezvényeken léptek fel, még Hollandiába is eljutottak egy tesvériskola meghívására. Azóta rengeteg színpadi tánccal járultak hozzá az iskola színjátszó csoportjának a színvonalához, és a nyolcadikosok keringője is a szerelemgyereke lett. Pár héttel ezelőtt egy felnőtt férfi lépett oda hozzá egy cukrászdában, aki azonnal megismerte Ibolya nénit és megköszönte, hogy anno ACDC-t hallgattak, mert most egy rock –zenekar gitárosaként is meghatározó élményként tekint vissza azokra az órákra.
„Fontosnak tartottam mindig a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, örömteli tanulását. Ezért közel 20 éve tagja vagyok a Szeretve Tanulni Egyesületnek, ami pont a hátrányos helyzetben lévő kerületi gyerekek tanulmányi felzárkóztatását, és a tehetséges gyerekek segítését tűzte ki célul. Az évről évre megrendezett „Podo-Híd „kulturális szemle is a magyar és roma tehetségek felfedezését tette lehetővé országos szinten. Nyaranta pedig táborba vittük őket. Idén is Balatonszemesen töltöttünk egy hetet”.
Ibolya fantasztikus összefoglalót írt nekem, de azért szeretem leírni a beszélgetés személyes élményét is. Az egyik kedvenc részem, amikor Ibi nagyon egyszerűen megfogalmazza mi tartja a pályán 44 éve.
„Bemegyek a suliba és érzem a gyerekek szeretetét. Érzem, hogy mindazt amit én adok százszorosan visszakapom és ez a mai napig feltölt”.
Ahogy írtam az elején én végig sírtam. Ritka az ilyen elhivatott nő (bár a Süel fanok között egyre többet találok), aki az életét teszi arra, hogy másoknak segítsen, hogy időt és energiát nem kímélve akarja, hogy a gyerekekkel közösen lépjen egyre feljebb és feljebb. Nagyon meghatódtam.
), aki az életét teszi arra, hogy másoknak segítsen, hogy időt és energiát nem kímélve akarja, hogy a gyerekekkel közösen lépjen egyre feljebb és feljebb. Nagyon meghatódtam.“Párommal már kettesben élünk, de van két felnőtt fiam, és két pici kislány unokám. Boldog édesanya és kétszeres nagymama vagyok, akikkel az iskola mellett igyekszem sok időt tölteni. Jó 10 éve, nem tudom pontosan, még a Deák Ferenc utcában rátaláltam a Süelre, vele megtaláltam a nőiességemet, színeimet, stílusomat. Nagyon jól érzem magam a bőrömben, minden nap bezsebelek néhány bókot. Köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehetek, ebben az inspiráló, baráti közösségben!”
