Szerencsére egyre több magazin keres hétköznapi, természetes nőket akár a címlapra, akár modellnek, vagy éppen márkanagykövetnek. A megállíthatatlan trend hosszútávon remek hatással lesz az önértékelésünkre, hiszen az eddig távolinak tűnő szupernőket, akár mi magunk is megtestesíthetjük.

A Süelnél már lassan 5-6 éve (ha nem több) vannak programok, fotózások, ahol a vásárlóink vannak a főszerepben, többek között a tavaszi "Inspiráló nő" pályázatunk. Ez a program 2017-től kicsit átalakulva vár titeket, ugyanis mostantól, a márkanagyköveteinken kívül, minden modellünket az "utcán" választom ki. Vagyis olyan lányokat, nőket fotózunk, akik valamiért megfogtak, megtetszettek és felkértem őket egy fotózásra.

 5 ok, amiért veletek dolgozunk:

- az elképesztő lelkesedés

- a pozitív, őszinte kisugárzás

- szeretitek ha más, természetes nőkön látjátok a ruhákat, hiszen akár ti is lehetnétek

- hitelesebbek a fotók és közelebb érzitek magatokhoz

- mert megmutatjuk, mennyi jó nő szaladgál az utcán

Az idei év első Süel modellje, a szuper sportos Csilla. Kicsit hozzá is igazítottuk legutóbbi fotózásunk stylingját, és kötöttségeinket tornacipőkkel és egy alternatív környezettel párosítottuk. Nézzük a werket!

Sminkesünk Vera, éppen brutál szemeket varázsol Csilla arcára, akinek ez volt élete első fotózása.

Jó pár évvel ezelőtt találkoztunk először egy amerikai foci meccsen. Egymás mellett ültünk és sajnálatos módon nem ugyanannak a csapatnak drukkoltunk, de elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy csomó közös ismerősünk van (kicsi a világ) és ez remek kezdő témának bizonyult. Aztán kimaradt egy néhány év, Csillának két gyerkőce is van már és egy véletlen folytán megint belefutottam a blogjába.

A kosaras múltra való tekintettel egy keményebb, sportosabb környezetbe képzeltük el a történetet.

Szóval belefutottam a blogba, egy sportoló, egy anya, egy Pilates edző  és még sok más...nagyon őszinte vallomásba.

"Egész életemben sportoltam, kosárlabdáztam, ha éppen edzés szünet volt, akkor pedig kiszálltam a családi autóból és pár km-en keresztül kértem apámat, lassabban vezessen, mert én meguntam az ülést, kicsit futva szeretném folytatni az utat." 

"Egyetemi ösztöndíjasként Kaliforniában is esténként /éjszakánként egyedül pattogtatva a labdát és elképesztőbbnél -kivitelezhetetlenebb cseleket begyakorolva láttam magamat 1-2 év múlva sikeres NBI-es játékosként. Egy éven keresztül ez meg is adatott, de aztán elegem lett a magyar élsportból is megpróbáltam „normális” hétköznapi életet élni. De nem ment. Nem tudtam mit kezdeni az egész addigi életemre jellemző versenyszellememmel, nem értettem, hogy a 8 órás munkaidőben, ha éppen nincs munka, hogyan kell hasznosnak érezni magam és úgy csinálni, mintha dolgoznék. Azt már elfogadtam, hogy nem leszek tök híres sportoló, de akkor miről is szóljon az életem, milyen motivációk vezérelnek majd innentől kezdve?..." 

"Nehezen éltem meg azt a kisgyermekkori időszakot, amikor a kislányommal itthon voltam reggeltől estig és folyton kétségek között marcangolva magam és a környezetem által; miért nem alszik többet, eleget szopizik-e, szeret-e engem ez a baba egyáltalán, ha igen, miért nem tudom sokszor megnyugtatni és hol a fenébe van az a híres nevezetes anyai ösztönöm?"

"Innen megint ugorjunk 2 évet, és ezzel megérkezünk oda, ahova már boldogan és elégedetten tekintek vissza. Ami sosem változott, az a fejlődni vágyásom és ehhez a legfőbb motivációim a gyermekeim voltak és lesznek is mindig. Mert ez a két ördögfajzat annyira csodálatos és ösztönös és tiszta (még), hogy kötelességemnek érzem magamból a legtöbbet kihozni, hogy úgy tudjam őket az édesapjukkal együtt felnevelni, hogy önazonos, céltudatos, pozitív beállítottságú emberekké váljanak. " 

"Nem tagadom, hosszú fejlődési utat jártam be, mire belevágtam a Pilates edzőségbe. Meg persze egy kis szerencse is kellett, ami szerintem akkor jön, ha mi is teszünk érte, és egy jókor megtalált felkérés a manikűrös barátnőmtől, akinek fájt a háta és én felajánlottam, hogy tartok neki egy Pilates órát."

A teljes bejegyzést itt olvashatod: http://chilliszosz.blog.hu/2016/10/21/fittanya

Szóval baromi szimpatikus volt Csilla és baromi jó csaj is, amivel, úgy éreztem, ő nem biztos, hogy teljesen tisztában van. Mondjuk azzal, hogy egy ilyen alaktot (amiben piszkosul sok munka van) még a Sport Illustrated elején is megtapsolnának. Vagy éppen azzal, hogy egy ilyen szép mosoly bármelyik magazin elején megállná a helyét. Így hát megkerestem és fekértem a fotózásra, ahol új színünket, a  Süel Riót és annak különböző mixeit mutatjuk be nektek. 

A fotózás szuperül sikerült, sok nevetéssel fűszerezett, didergős napunk volt, nulla fokban. Azért persze nehézségek is akadnak, hiszen ha életed első fotózásán vagy, meg kell tanulnod mozogni a kamera előtt, de Csilla gyorsan belejött, úgyhogy pár óra alatt végeztünk.

 Így dolgozunk mi!