A budapesti divathét (Central European Fashion Week) a végéhez közelít és bennem napok óta pörög a gondolat, hogy mikor jön el a pillanat, amikor hús-vér embereket virtuális kifutókan, virtuális modellek helyettesítenek, virtuális ruhákat mutatnak be, amelyekről digitális „influencerek” számolnak be insta sztorikban.
Elsőre talán azt gondolod, hogy elgurult a gyógyszerem vagy még nem ért véget a tegnap esti álom a fejemben, de semmi ilyesmiről nincs szó.
Lezdjük talán Shuduval az elős digitális szupermodellel, aki olyan szép és maximálisan szimmetrikus, hogy rajzolni sem lehetne szebbet (ha élő lenne, de nem az). Instagramon követem a hölgyet és remekül lehet vele akár chatelni is. Nagyjából azonnal válaszol (vagy egy robot vagy egy IT-s srác) és természetesen kedvességben is verhetetlen.
Itt még mindig gondolhatod, hogy ez csak egy kuriózum, egy őrült programozó kreálmánya, de a fiatal szépséggel éppen most dolgozott együtt a Balmain, tehát valós nemzetközi márkák alkalmazzák őt, illetve virtuális társait Margotot és Zhit is, akik a Balmain "hadsereg" legújabb tagjai.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Tehát a digitális szépségek készen állnak már csak egy olyan művész kell, aki bármilyen ruhát felad a lányokra és annak mozgását is tökéletesen modellezi. Pár hete a Swarovski professional instagram oldalán futottam bele a kristályokkal kirakott digitális modellbe, aki a szupermodelleket meghazudtoló könnyedséggel viselte magán a cég híres csillogó köveit. Az alkotó pedig nem más, mint Esteban Diacono, aki elképesztő animációkat gyárt és különböző anyagokkal kísérletezve mutatja be a a virtuális divatbemutatók előhírnőkeit.
Ehhez még egy utolsó morzsa, hogy a világ egyik lehíresebb sminkesének, egy valódi nőnek, Pat McGrathnak (több, mint két millióan követik az instgramon) legújabb múzsája egy szintén nem létező, jobban modva virtuális, véleményvezér Lil Miquela, aki jelenleg másfél milliós követő táborral büszkélkedhet és különleges szépségével, teljesen hétköznapi emberként tevékenykedik a virtuális valóságban. A lány mögött egyébként a Brud nevű cég áll, akik idén áprilisban további 6 millió dollárt kaptak, hogy folytasság a munkát a lánnyal.
Aki nézi a Black Mirror sorozatot szerintem már kicsit aggódik, hiszen ha valóban nem lennének tényezők ezek a virtuális figurák, akkor nem dolgoznának velük komoly márkák. Nyilván az imázsépítés részeként egyfajta nagyon újító szellemiséggel is felruházza az adott céget, de úgy gondolom, hogy vásárlásokat is generálnak már, vagyis a fogyasztókat valóban befolyásolják a vásárlási döntések során. Persze lassan már a valóságos celebritások is szürreálisan festenek (lásd Kardashian család), de ez egy másik történet.
Mi keltette életre ezeket a lényeket? Nyilván van benne némi ego, hogy mi emberek bármit képesek vagyunk létrehozni, aztán persze itt van az esztétikum és tökéletesség iránti beteges vágyunk, ami megformálta az életben szinte elképzelhetetlen genetikai csodákat, és mindezt beburkoljuk abba a logikus okfejtésbe, hogy ezek a karakterek mindig elérhetőek, sosem fáradtak, nem nyűgösek, nem öregszenek, nem kell törődni a lelkükkel, éjjel nappal dolgozhatnak és még sorolhatnánk, így segítve a mi életünket (ami egy darabig igaz is).
Pár év és Victoria Beckhamnek nem kell az otthonában divatbemutatót tartania, mert elég lesz álmai helyszinét megterveztetni egy grafikussal (mondjuk egy sivatagi jégkastélyt) és alkalmazni a saját igényeihez igazított digitális nőket, akiknek virtuális vonulását követhetjük a laptopunkon és talán le is tölthetjük kedvenc szettünket, amit valamelyik avatárunkra egyből fel is adhatunk a neten anélkül, hogy megmozdulnánk a kanapéról.
Tervezőként nagyon remélem észbe kapunk és megtartjuk az egyensúlyt a valóság és virtuálsi tér, AI és robotok stb. között, és továbbra is örömmel tölt majd el minket a ruhák érintése, anyagok tapintása, személyes találkozások varázsa, és nemsokára fordul a hullám a természetes, hibáktól nem mentes, karakteres élő nők dicsőítése felé. Jómagam továbbra is ezt a vonalat képviselem.
